Mikor ? |
|
- 514 |
Hipparkhosz, athéni tirannus. Harmiódosz és Arisztogeitón gyilkolta meg, s bár a merényletet személyes okokból követték el, mégis, mint a köztársaság első vértanúi kerültek be történelembe. |
- 370 |
Iaszón, Pherai tirannus, az egységes thesszáliai állam megalapítója. Mikor hadjáratra készült a perzsák ellen, katonai díszszemlét tartott, ott ölte meg két ifjú, az egész nép szemeláttára |
- 353 |
Dión, szürakuszai tirannus. El kellett hagynia Szicíliát, de ie. 357-ben visszahívták. Az a törekvése, hogy a köztársaságot arisztokratikus állammá változtassa, erős ellenérzést váltott ki, és a végzetévé vált. Az athéni Kalüpszosz megfojtotta. |
- 337 |
III. Artaxerxész Okhosz, perzsa király. Kegyetlen uralkodó volt, főként a kisázsiai szatrapák gyűlölték. Ie. 344-ben elfoglalta Egyiptomot, de uralkodásának utolsó éveiben meg kellett hátrálnia a növekvő makedón hatalom előtt. Egy Baogasz nevű eunuch gyilkolta meg, abban a reményben, hogy megszilárdítja a maga befolyását, ha az utóda kegyeibe férkőzik. |
- 336 |
Arszész Artaxerxész legfiatalabb fia, Baogasz eunuch segítette a trónra. Amikor látta, hogy a király nem hajlandó az ő tanácsai szerint uralkodni, megölte. |
- 330 |
III. Dareiosz Kodomannosz, az utolsó ókori perzsa király. Három döntő csatában alulmaradt Nagy Sándorral szemben. Baktriába szökött előle, ahol később Besszosz, a nagyhatalmú baktriai szatrapa parancsára meggyilkolták. Nagy Sándor királyi pompával temettette el a holttestét. |
- 129 |
Scipio Africanus Minor, művelt politikus. Korának egyik legjobb szónoka, római konzul, Karthágó legyőzője, Tiberius Sempronius Gracchus ellenfele. Álmában ölték meg a demokraták hívei. |
- 125 |
Tiberius Sempronius Gracchus, római tribun. A harmadik pun háború résztvevője. Földreformot dolgozott ki, és megpróbálta áthidalni a szakadékot a gazdagok, patríciusok, és a jogfosztott plebejusok között. Mielőtt harmadszorra is megválasztották volna tribunnak, összeütközésre került sor hívei és az optimaták között. Szenátorok verték agyon, s a cinkosaik azután a holtestét a Tiberisbe vetették. |
- 72 |
Sertorius Quintus, római demokrata államférfi és hadvezér. Bőkezűen osztotta a hivatalokat és méltóságokat, ezért kegyvesztett lett. Díszlakomán ölte meg egy Perpenna nevű tiszt. |
- 48 |
Gnaeus Pompeius Magnus, római hadvezér és politikus, a triumvirátus egyik tagja. Caesarral való összeütközése és a tőle elszenvedett veresége után Egyiptomba menekült, s ott XV. Ptolemaiosz király tanácsadójának parancsára orvul meggyilkolták. |
- 43 |
Mayrcus Tullius Cicero, római politikus, legendás szónok és termékeny író. Marcus Antonius parancsára gyilkolták meg Formiae melletti birtokán. |
37 |
Tiberius, római császár. Állítólag a halálos ágyán fojtotta meg takaróval testőrparancsnoka, Macro. |
41 |
Caligula, a harmadik római császár. Öröklött epilepsziában szenvedett. Könyörtelen, féktelen despota, eltékozolta az egész államkincstárt és hihetetlen önkényességeket követett el. Cassius Chaerea pretoriánus ölte meg a császári palotában. |
54 |
Claudius, római császár. Harmadik felesége, a későbbi Néró császár anyja, Agrippina ölte meg. Mérges gombát kevert az ételébe. |
59 |
Agrippina, római császárné, Néró császár anyja. Néró császárságának első évében ő uralkodott, később tulajdon fia parancsára meggyilkolták. |
69 |
Galba, római császár, Néró utódja. Az utána trónra lépő Otho parancsára gyilkolták meg. |
96 |
Domitianus, római császár, Vespasianus fia, Titus fivére és utóda. Kegyetlen uralkodó volt, a nép gyűlölte. Sztehanosz, felszabadított rabszolga ölte meg. |
222 |
Heliogabalus, erkölcstelenségéről hírhedt római császár. Erősen korlátozta a szenátus hatalmát. Megpróbálta meggyilkoltatni későbbi utódát, Alexander Severust, de ezzel magaellen lázította a pretoriánusokat. Azok agyonverték és a holttestét a Tiberisbe vetették. |
235 |
Alexander Severus, római császár, Heliogabalus utóda. Nemes gondolkodású, művelt ember, de rossz hadvezér. Katonái ölték meg anyjával együtt, utóda a trák Maximinus Thrax parancsára mainzi táborában. |
882 |
VIII. János, római pápa. Keményen elnyomta a római nemesség világi hatalmát. Meggyilkolták, és holtteste fölött választották meg az új pápát, I. Marinust. |
928 |
VI. Leó, római pápa. Erős hatalomra tett szert, de csak fél évig birtokolta. Bérgyilkos ölte meg, politikai ellenfelei megbízásából.
X. János, római pápa. Börtönben ölték meg a veszedelmes, és befolyásos kurtizán, Marozia parancsára, aki a pápa szeretőjének, Theodorának a lánya volt. Theodora, az akkori római politika szürke eminenciása, olyan nagy hatalommal bírt, hogy szeretőjét a pápai trónra juttatta. |
964 |
XII. János, római pápa. Kicsapongó életet folytatott. Mint esküszegőt, szentségtörőt és vérfertőzőt, politikai ellenfelei megölték. |
974 |
VI. Benedek, római pápa. I. Nagy Ottó halála után Centius Crescentius római konzul utasítására az Angyalvárban megfojtották. |
983 |
II. Ottó, német király, majd német-római császár. I. Ottó fia. Anyja kezdettől fogva nagy befolyást gyakorolt politikájára. Felkelést nyomott el Németországban, harcolt az arabokkal és görögökkel. Rómában halt meg, különös halállal: kesztyűjét erős méreggel itatták át. Felhúzta, és szörnyethalt. |
998 |
XVI. János, pápa. V. Gergely ellenpápája. A hatalomért vívott harcban foglyul ejtették, kegyetlenül megkínozták, és megölték. |
1170.12.29. |
Thomas Becket, centerburyi érsek, a katolikus egyház hatalmának védelmezője. II. Henrik nevezte ki érseknek, mert azt remélte, hogy támogatni fogja érdeket. Becket azonban az egyházat fölébe helyezte az uralkodónak. A király parancsára ölte meg négy lovag a centerburyi székesegyház oltára előtt. Két évvel később a katolikus egyház szenté avatta. |
1208.06.21. |
Sváb Fülöp, német király. Már uralkodása kezdetén veszedelmes ellenfélre talált, a későbbi utóda, Welf Ottó és III. Ince pápa személyében. Viszályukba I. Premysl Ottokár cseh király is beleavatkozott. Fülöpöt (Welf) IV. Ottó parancsára, Ottó von Wittelsbach bajor gróf ölte meg. |
1306.08.04. |
III. Vencel, cseh király, az utolsó Premysl a cseh trónon. Olomoucban az esperes házában gyilkolta meg Konrad von Botenstein német zsoldos, amikor éppen hadjáratra készült I. Lokietek Ulászló lengyel király ellen. Az őrség lekaszabolta a németet, mielőtt megállapíthatták volna, hogy csakugyan gyilkolt-e. |
1308.05.01. |
(Habsburg) I. Albert, német császár. Ellensége volt II. Vencel cseh királynak, akinek a hatalma akkortájt növekedőben volt. 1304-ben be is tört Csehországba, de visszavonulásra kényszerült. III. Vencel megölése után fiát, Rudolfot ültette a cseh trónra. Albertet a történelemben Parricida Jánosként ismert unokafivére ölette meg Svájcban, örökösödési viszály miatt. |
1399.02.14. |
II. Richárd, angol király. A népnek ígért kedvezményeket a parlamentben nem tudta keresztülvinni. Rokonszenvezett a francia királyi udvarral, s ez Angliában ellenérzést váltott ki. 1399-ben unokafivére és későbbi utóda Henrik Hereford hercege foglyul ejtette, megfosztotta trónjától, és börtönbe vetette. A börtönben meggyilkoltatta, és mint IV. Henrik, maga ült a trónra. |
1422.03.09. |
Jan Zelivsky, radikális prágai huszita prédikátor, a prágai szegények szószólója. Tehetséges szervező volt, a szegény és a középrétegek vezére, a reakciós városi polgárság ellen. 1422.03.09.-én a prágai tanácstagok az Újvárosi Városházára csalták, s ott kilenc hívével együtt meggyilkolták. |
1478.04.26. |
Giuliano Medici, Lorenzo Medici fivére és társuralkodója. Mindketten Firenzében és Toscanában uralkodtak. A firenzei Pazzia család, IV. Sixtus pápa támogatásával, összeesküvést szított ellenük, amelynek során mindkettőjüket meg akarták ölni, a merénylőknek azonban csak Giuliano esett áldozatul. |
1562.02.18. |
Francois de Guise, herceg, a francia katolikus tábor vezére, a hugenották esküdt ellensége. Híveivel a vassyi vérengzés során hugenották százait mészárolta le, és ezzel elindította a hugenotta háborút. Orleánsnak vonultában a fanatikus hugenotta Poltrot de Méré agyonlőtte. |
1572.08.24. |
Gaspard de Chátillon Coligny, tengernagy a francia protestánsok vezére. A Katolikus Liga tagjai gyilkolták meg Henri de Guise parancsára. Guise herceg kivárta a St. Germain l’Auxerrois templomának harangszavát, s a gyilkosok élén betört Coligny házába. Egyikük megölte az admirálist és a holttestét kidobta az ablakon. Ez volt a kezdete annak a vérfürdőnek, amely Szent Bertalan –éj néven került be a történelembe. |
1584.07.10. |
Orániai Vilmos, németalföldi helytartó. Egy valószínüleg II. Fülöp szolgálatában álló Gérard nevű bérgyilkos lőtte agyon Delftben. |
1588.12.23. |
Henri de Guise, herceg a Katolikus Liga vezére, Le Balafrénak (Sebhelyesnek) is nevezték. III. Henrik, aki tartott a herceg növekvő hatalmától, meghívta az uralkodó karok és rendek ülésére, Blois-ba. A király dolgozószobájának előcsarnokában a király testőrségének negyvenöt tagja várta. Tőrdöfésekkel ölték meg. Mint mondják, Henrik király odament, hogy megnézze, és belerúgott, ártalmatlanná tett ellenfele holttestébe. |
1589.08.01. |
III. Henrik, francia király, a hugenották ellensége, a hírhedt Szent Bertalan-éj kezdeményezője. Sohasem volt szilárdan a kezében a hatalom. V. Sixtus pápa kiátkozta. A Guise család felbujtására Jacques Clément, fanatikus dominikánus barát gyilkolta meg, Párizs ostroma idején. |
1610.05.14. |
IV. Henrik, francia király, eredetileg a hugenották vezére. Azért, hogy a párizsiakat megnyerje magának, katolikus hitre tért. Néhány sikertelen kísérlet után gyilkolta meg Francois Ravaillac. |
1672.08.20. |
Jan és Cornelius Witt, polgári származású holland államférfiak. Állítólagos hazaárulásért a fanatizált hágai tömeg felkoncolta őket. |
1757.01.05. |
XV. Lajos, francia király. Gyenge, könnyen befolyásolható uralkodó volt. Tisztázatlan okokból, tőrrel támadt rá egy Damiens nevű orgyilkos. A király túlélte a támadást. |
1762.07.17. |
III. Péter, orosz cár, a Ropsa-erődben gyilkolták meg, az Alekszej Orlov vezette összeesküvők, az un. “hölgyforradalom” idején, amelynek eredményeképpen Nagy Katalin került a trónra. |
1792.03.16 |
III. Gusztáv, svéd király, aki értelmetlen, eleve vesztes háborúba kezdett Oroszországgal. Elítélte a francia forradalmat. Anckerström kapitány lőtte agyon egy álarcosbálon. |
1799.04.28. |
Bonnier és Roberjot, francia követek. Rastattban egy huszárszázad ölte meg őket, állítólagos kémkedés miatt. |
1801.03.23. |
I. Pál, orosz cár. A gyengeelméjű cárt egy Pahlen gróf vezette összeesküvő-csoport ölte meg, mert nem volt hajlandó önként lemondani a trónról. |
1807.05.29. |
III. Szelim, török szultán, haladó szellemű reformátor. Az a törekvése, hogy európai mintára szervezze át hadseregét, végzetessé vált számára. Magaellen fordította a janicsárokat, s azok, unokaöccse parancsára megölték. Unokaöccse azután IV. Musztafaként követte a trónon. |
1809.10.12. |
I. Napóleon, francia császár. Schönbrunni tartózkodása idején egy Staps nevű német kísérelt meg merényletet ellene. |
1810 |
Hans Axel Fersen, svéd marsall. Részt vett az amerikai függetlenségi háborúban. 1791-ben, fuvarosnak öltözve, egyik értelmi szerzője volt a francia királyi család szökési kísérletének. Elterjedt róla, hogy része van a trónörökös halálában, s a felbőszült tömeg meglincselte. |
1812 |
Spencer Perceval, brit miniszterelnök. Valószínűleg bosszúból lőtte agyon John Bellingham kereskedő, a parlament épületének bejárata előtt. |
1814 |
Fulgencio Yedros, Paraguay Köztársaság megalapítója. Utóda, Gasper de Francia lövette le, akinek földi maradványait a feldühödött tömeg, később kivitte az Inkarnáció templomának oltára alól, és a folyóba dobta. |
1820.02.13. |
Charles Ferdinand de Berry, herceg, X. Károly, francia király fia, a trón örököse. Velencében gyilkolta meg egy Louvel nevű merénylő. |
1824.07.19. |
Augustin de Iturbide, mexikói politikus, I. Augustin néven később Mexikó császára, a forradalom elindítója. Az ellenzék azonban szembeszegült vele, földönfutónak nyilvánította, és lelövette. |
1829.01.01 |
Blanco, tábornok, Bolívia köztársasági elnöke Velazquez után, akit a Kongresszus megfosztott hatalmától. Az ellenzék képviselői gyilkolták meg. |
1830 |
Antonio José Sucre, marsall, Bolívia második elnöke, a legendás felszabadító, Simon Bolívár barátja. Cartagena mellett gyilkolták meg, miután lemondásra kényszeríttették. |
1831.10.09. |
Joanész Antóniosz Kapodisztriasz, az első görög elnök. Önkényuralmi törekvései voltak. Egy politikai fogoly fia és fivére ölte meg. |
1835.07.28. |
Lajos Fülöp, francia király. Giuseppe Fieschi olasz kalandor támadt rá Párizsban. A merénylő huszonnégy puskacsövet kötött össze, és sütött el egyszerre, a pokolgép megölte Mortier marsallt és a király kíséretének negyven tagját. A király sértetlen maradt. |
1840.06.10. |
Viktória, angol királynő. Oxford pincér merényletet kísérelt meg ellene, de eredménytelenül. |
1842.05.30. |
Viktória, angol királynő. Újabb merényletet kísérelt meg ellene Francis komornyik. |
1849.07.12. |
Vilmos, herceg, későbbi porosz király és német császár. Niederingelheimi tartózkodása alatt próbálták meggyilkolni. |
1850.05.22. |
IV. Frigyes Vilmos, porosz király. Egy elmeháborodott tűzoltó kísérelt meg ellene merényletet. Parádés egyenruhában, amelyet maga tervezett és varratott, pisztollyal lőtt rá a királyra. Elmegyógyintézetbe került. |
1854.03.27. |
III. Károly Ferdinánd, Parma és Piacenza uralkodója. Meggyilkolásának oka a kegyetlen uralmával való általános elégedetlenség. |
1856.12.08. |
II. Ferdinánd, nápolyi uralkodó, s “legistenfélőbb király”. Megvédte ugyanis IX. Pius pápát a radikálisok elől, s menedéket nyújtott neki. Kegyetlenül üldözte a felkelőket és az ellenzék képviselőit. Támadója: Agesilao Milano. |
1960.08.12. |
I. Danilo, Montenegró első világi fejedelme. Uralkodása alatt viszályokra és nyílt összeütközésekre került sor a törökökkel, amelyek azonban Danilóra nézve kedvezően végződtek. Reformjaival ellenségeket szerzett az emigránsok között. Cattaróban gyilkolta meg egy Todor Kadics nevű szökevény montenegrói. |
1861.07.14. |
I. Vilmos, porosz király. A nacionalista Oskar Becker kísérelt meg merényletet ellene Baden-Badenben, de csak könnyebben sebesítette meg. |
1866.07.05. |
Otto von Bismarck, német államférfi. Németország porosz vezetés alatt történő egyesítését háborúk árán is igyekezett megvalósítani. Keményen lépett fel minden demokratikus megmozdulással szemben, végül népszerűtlenné vált. Egy Cohen-Blind nevű diák próbálta megölni. |
1868.06.29. |
III. (Obrenovic) Mihály, szerb fejedelem. Karadjordjevic Sándor hívei ölték meg a belgrádi Topcider parkban. Az összeesküvők élén Radovanovic ügyvéd állt. |
1871.12.12. |
Cirillo Antonio Rivarola, Paraguay Köztársaság elnöke. Erőszakos halállal halt meg a főváros utcáján. |
1872.01.19. |
I. Amadeus, II. Viktor Emánuel olasz király fia. Idegen létére került a spanyol trónra, ezért a spanyol Habsburgok hívei megpróbálták eltenni láb alól. A merénylet nem sikerült ugyan, de Amadeus megijedt, és inkább lemondott. |
1872.02.08. |
Richard Southwell Bourke, indiai angol király. A Port Blair-i fogház meglátogatása alkalmával ölte meg egy bebörtönzött muzulmán. |
1874.07.13. |
Otto von Bismarck, német kancellár. Eduard Kullmann kissingeni kádársegéd követett el ellene merényletet. |
1875.08.06. |
Gabriel Garcia Moreno, Ecuador elnöke, konzervatív politikus. Diktatúrája erős ellenszenvet váltott ki. Gyilkosai közvetlen környezetéből kerültek ki. |
1876.06.04. |
Abdul Aziz, török szultán. A politikai fordulat után, amelynek következményeképpen lemondott, meggyilkolták. |
1877.08.12. |
Juan Battista Gill, Paraguay Köztársaság elnöke. Bátyjával együtt erőszakos halált halt. |
1878.11.17. |
Umberto, olasz király. Passanente szakács próbálta megölni Nápolyban. |
1879.02.21. |
D. N. Krapotkin, harkovi kormányzó. Anarchisták gyilkolták meg. |
1885.11.25. |
XII. Alfonz, Spanyol király. Olívia, Bourbon-ellenes összeesküvő követett el merényletet ellene. |
1887.03.01. |
III. Sándor, orosz cár. A Narodnaja Volja terrorista csoport kísérelt meg merényletet ellene. |
1890.07.07. |
Mendez, Salvador Köztársaság elnöke. Politikai bukása után gyilkolták meg. |
1891.03.27. |
Belcsev, bolgár miniszter. Pánszlávisták ölték meg. |
1895.07.15. |
Sztepan Sztambulov, bolgár miniszterelnök. Az ellenzék ruszofil csoportja ölte meg. |
1898.02.03. |
José Maria Reyna Barrois, guatemalai elnök. Amikor diktátornak nyilvánította magát, unokafivére, Prosper Morales utasítására megölték. |
1900.11.16. |
II. Vilmos, német császár és porosz király. Schnapekné, egy elmeháborodott asszony fejszét dobott rá. |
1901.03.06. |
II. Vilmos, német császár. Dietrich Weiland brémai hajógyári munkás merényletet kísérelt meg ellene. |
1902.04.15. |
D. Sz. Szipjagin, orosz cári belügyminiszter. Balbasov diák ölte meg Pétervárott. |
1904.06.16. |
N. I. Bobrikov, Finnország orosz cári főkormányzója, a kemény, oroszosító politika szószólója. Eugen Schaumann merényletének esett áldozatul. |
1905.02.17. |
Szergej, nagyherceg, a cár nagybátyja, moszkvai főkormányzó. Kaljajev forradalmár diák bombája ölte meg. |
1906.08.15. |
P. A. Sztolipin, a cári kormány miniszterelnöke. Pétervártól nem messze fekvő, vidéki otthonában olyan bombamerényletet élt túl, amelynek következtében 27 ember meghalt, 32 pedig megsebesült. |
1908.02.01. |
I. Károly, portugál király és Lajos Fülöp, portugál trónörökös, köztársaságpártiak támadása következtében haltak meg Lisszabonban. |
1908.02.28. |
Mohamed Ali, perzsa sah. Forradalmárok ölték meg. |
1911.02.22. |
P. A. Sztolipin, a kijevi városi színházban halálosan megsebesíti egy forradalmár, a cár jelenlétében. |
1912.02.22. |
Francisco Indalecio Madero, mexikói köztársasági elnök. Helyettesével Suarez másodelnökkel együtt ölték meg a véreskezű, alkoholista Victoriano Huerta tábornok parancsára, aki elnöknek kiáltotta ki magát, de később börtönben halt meg. |
1912.11.12. |
José Canalejas y Mendez, spanyol miniszter. Anarchista merénylet áldozata lett. |
1913.03.05. |
I. György, görög király. Szalonikiben ölték meg. |
1916.10.21. |
Karl von Stürgkh, gróf, osztrák miniszterelnök. Ellenezte a népképviseletet az államigazgatásban. A szociáldemokrata Friedrich Adler lőtte agyon. |
1918.07.30. |
Vlagyimir Iljics Lenin, A szovjetállam megalapítóját és vezető dolgozóját a Michelson gyár gyűléséről visszatérőben két mérgezett pisztolygolyó sebezte meg. Ugyanezen a napon ölték meg a jobboldali eszerek Pétervárott M. S. Urickijt, és valamivel korábban V. V. Volodarszkijt. A Lenin ellen elkövetett merénylet híre az országban nagy felháborodást keltett. |
1918.10.31. |
Tisza István, gróf, magyar államférfi. Az államfordulat után, forradalmi katonák ölték meg, mint a “nemzeti szerencsétlenség okozóját”. |
1918.12.14. |
Paes, portugál kormányfő. Politikai ellenfelei ölték meg. |
1919.01.08. |
Karel Kramár, csehszlovák miniszterelnök. A pénzemberek érdekeit képviselő kormányfőt a prágai vár folyosóján támadta meg a tizennyolc éves A. J. Stastny. Golyója megcsúszott Kramár levéltárcáján, és így a miniszterelnök sebesülés nélkül megúszta. |
1919.02.19. |
Georges-Benjamin Clemenceau. A francia politikus a párizsi Franklin utcán Cottin merénylete következtében megsebesült. |
1919.04.10. |
Emiliano Zapata, mexikói forradalmár, a “legyőzhetetlen és megvesztegethetetlen”. Egy ellenforradalmár gyilkolta meg, aki később tábornoki rangot és százezer pesót kapott jutalmul. |
1920.05.21. |
Venustiano Carranza, a forradalom utáni első mexikói elnök. Menekülés közben ölték meg egy ellenzéki frakció tagjai, kihasználva egy reakciós puccs zűrzavarát. |
1921.03.08. |
Eduardo dato e Iradier, spanyol miniszterelnök. Anarchisták ölték meg. |
1921.03.15. |
Talaat pasa, török miniszterelnök. Politikai ellenfelei meggyilkolták. |
1922.06.02. |
Sir Henry Wilson, tábornok, brit tábornagy, az ír felszabadítási mozgalomesküdt ellensége. Egy ír hazafi ölte meg Belfastban. |
1922.12.16. |
Gabriel Narutowicz, lengyel elnök. Egy fanatikus gyilkolta meg, nem sokkal megválasztása után. |
1923.01.05. |
Alois Rasin, csehszlovák pénzügyminiszter, a nagytőke érdekeinek érvényesítője. Alois Soupal, tizenkilenc éves bankhivatalnok merényletet követett el ellene, és halálosan megsebesítette. Soupal azelőtt a CSKP tagja volt, de nézetkülönbségek miatt kilépett a pártból. Tette mégis a CSKP elleni kampány ürügyévé vált, és a kommunistaellenes államvédelmi törvény elfogadásához vezetett, amelynek alapján számos kommunista funkcionáriust ítéltek el. |
1923.06.14. |
Alekszander Sztambolijszkij, bolgár miniszterelnök. Katonai puccs áldozata lett. |
1923.07.20. |
Francisco (Pancho) Villa, tábornok, a mexikói forradalom legendás hőse. Politikai ellenfelei ölték meg (tizenkét gyilkosának tizenhárom golyója találta el). A merénylet hátterében Valles miniszter állt, s a későbbi mexikói elnök, Alvaro Obregón. |
1924.06.10. |
Giacomo Matteotti, olasz közíró, politikus és szocialista képviselő. Itália reformista szocialista pártjának titkára, elszánt antifasiszta. Mussolini parancsára elrabolták és megölték. Holttestét csak augusztus 6-án, a via Flaminiától nem messze találták meg. |
1924 |
Benito Mussolini, fasiszta diktátor. Egyetlen év alatt négy merényletet élt át. |
1926.08.01. |
Primo de Rivera, spanyol miniszterelnök. Barcelonában merényletet követtek el ellene. |
1928.07.17. |
Alvaro Obregón, tábornok. Mexikó antiklerikális elnöke. Röviddel újraválasztása után ölte meg egy Cristeros nevű felbérelt fanatikus katolikus. |
1932.05.06. |
Paul Doumer, a II. Francia Köztársaság 13. Elnöke. Egy elzüllött orvos, az orosz emigráns Gorgulov gyilkolta meg. |
1932.05.15. |
Inukai, japán miniszterelnök. Államcsíny során ölte meg három tengerész-egyenruhás férfi, valószínűleg tisztek. |
1934.12.01. |
Sz. M. Kirov, a kommunista párt és a szovjetállam kimagasló személyisége. Egy megátalkodott áruló, a párt és a szovjethatalom ádáz ellensége gyilkolta meg Leningrádban. |
1935.04.14. |
Paul Avery, szakszervezeti dolgozó az USA-ban. A Fekete Légió fasiszta szervezet fanatizált tagjai embertelenül halálra korbácsolták. |
1936.02.04. |
Wilhelm Gustloff, a hitleri náci birodalom funkcionáriusa Svájcban. D. Frankfurter ölte meg Davosban, tiltakozásul az 1935-ben elfogadott zsidóellenes nürnbergi törvények ellen, amelyek lehetővé tették a zsidók kiirtását. |
1936.08.13. |
Calvo Sotelo, spanyol rendőrtiszt és monarchista képviselő. Megölése jeladás volt polgárháború kitörésére. |
1937.02.19. |
Graziáni, marsall, a fasiszta uralom megszállta Etiópia olasz alkirálya. Addis Abebában követtek el merényletet ellene. |
1942.12.24. |
Francois Darlan, francia tengernagy, politikus, a fegyveres erők vezérkari főnöke. A második világháborúban az Észak-Afrikában harcoló amerikai hadsereg vezérkaránál dolgozott. Egy francia diák merényletének esett áldozatul. |
1948.01.30. |
Mahatma Gandhi, hindu filozófus és politikus, a XX. Század egyik legkimagaslóbb személyisége, az indiai nemzeti felszabadító mozgalom vezére. Egy terrorista csoport élén álló művelt brahman, Godse újságíró ölte meg. |
1948.09.17. |
Folke Bernadotte gróf, a Svéd Vöröskereszt elnöke és az ENSZ különmegbízottja (főleg a Közel-Kelet ügyeiben). Izraeli terroristák ölték meg, a jeruzsálemi Stern cionista kémszervezet egy csoportjának tagjai, akiket Baruch Nadel ezetett. |
1950.11.01. |
Harry S. Truman, az USA elnöke. Két Puerto Rico-i követett el ellene sikertelen merényletet. |
1950 |
Carlos Delgado Chalbaud, ezredes, venezuelai diktátor. Egy tiszti csoport és Adams, amerikai katonai attasé segítségével megdöntötte az ismert író, Romulo Gallegos, venezuelai elnök uralmát, két év múlva azonban meggyilkolták a soron következő diktátor, Jimenez ügynökei. |
1951.07.20. |
Abdullah Ibn Husszein, Jordán király. A brit gyarmatosító politika legmegbízhatóbb közel-keleti támogatója. Egy meccsen ölték meg. |
1952.03.27. |
Konrad Adenauer, az NSZK kancellárja. Ismeretlen tettesek robbanóanyagot tartalmazó csomagot küldtek neki. Felbontásakor a robbanás egy rendőrt megölt, hármat pedig megsebesített. Adenauer sértetlen maradt. |
1952.12.27 |
Ferhad Hachet, tuniszi szakszervezeti vezető. A Vörös Kéz reakciós terrorista szervezet tagjai gyilkolták meg. |
1955 |
José Antonio Remón, Panama Köztársaság elnöke. A lóversenytéri lelátón lőtték agyon. |
1956 |
Anastazio Somosa tábornok, Nicaragua diktátora, az USA odaadó híve. Egy Rigoberto López Pérez nevű nacionalista lőtte le. |
1956.04.10. |
Mohamed Riza Pehlevi, iráni sah. Egy katonai díszszemlén akarták megölni. A tiszt, aki a merényletet elkövette, rosszul célzott, de a sah helyén egyébként is csak az őt gyakran helyettesítő alteregója, Mohtander állt uralkodói díszegyenruhában. Később egy újabb merénylet következtében, csakugyan életét áldozta uráért. |
1957.07.26. |
Castillo Armas, ezredes, guatemalai diktátor. Ő volt a parancsnoka annak az USA által pénzelt és felfegyverzett fegyveres inváziónak, amely megdöntötte Guatemalában a demokratikus rendszert. Az uralkodó juntán belül zajló hatalmi harcokban gyilkolta meg személyes testőrségének parancsnoka, R. Vasquez Sánchez. |
1958.07.14. |
II. Feiszal, iraki király. 1958-ban az Arab Szövetség (Jordánia-Irak) képviselője és a fegyveres erőinek főparancsnoka. Bagdadban, felkelés során ölték meg nagybátyjával, Abdul Ilahival együtt. |
1959.09.25. |
Salomon Bandaranike, Ceylon miniszterelnöke, a Ceyloni Szabadság Párt vezére, szociális újító. Belpolitikai válság idején ölte meg egy felbujtott fanatikus. |
1960.08.28. |
Hasszán Madzsali, jordániai miniszterelnök. A II. Husszein királynak szánt időzített bomba ölte meg. A király ezúttal is sértetlen maradt, akárcsak az előző nyolc merénylet alkalmával. |
1960.10.12. |
Asszanuma, japán politikus, a Japán Szocialista Párt elnöke, a békés együttélés elvének következetes érvényesítője. Kezdettől fogva küzdött a japánban létesítendő amerikai támaszpontok ellen. Egy tokiói nyilvános ülésen ölte meg egy japán terrorista. |
1961.01.17. |
Patrice Lumumba, a Kongói Köztársaság első miniszterelnöke, a gyarmatellenes politika képviselője. Mobutu ezredes puccsa idején elhurcolták, és Katangában orvul meggyilkolták. |
1961.05.30. |
Rafael Leonidas Trujillo Molina, a Dominikai Köztársaság diktátora és elnöke, gyűlölt és kompromittált sokszoros milliomos. Harmincegy évig tartódiktatúrája után a fővárosban Ciudad Trujillóban (amelyet a maga nevére keresztelt át) Juan T. Diaz tábornok ölte meg. |
1961.09.18. |
Das Hammarskjöld svéd diplomata, az ENSZ főtitkára. Repülőgép-szerencsétlenség áldozata lett az észak-rhodesiai Ndolába utaztában, amelynek körülményei nem zárják kin a merényletet. |
1963.01.13. |
Olympio Silvanus, Togo Köztársaság első államelnöke. Államcsíny során ölték meg az USA nagykövetségére való menekülési kísérlete közben. |
1963.05.22. |
Grigorisz Lambrakisz, a Görög Kommunista Párt vezető személyisége. Szalonikiben ölték meg, az un. Harmincnégyek pere után. |
1963.11.02. |
Ngo Dinh Diem, dél-vietnami államférfi, a legreakciósabb ázsiai politikusok egyike. Dél-Vietnám elnöke és diktátora. Katonai államcsíny során ölték meg. |
1963.11.22. |
John Fitzgerald Kennedy, amerikai elnök. Összeesküvés áldozata lett, amelynek háttere mind a mai napig nincs tisztázva. A rendőrség ugyan, mint állítólagos gyilkost, elfogta Lee Harwey Oswaldot, őt azonban nyomban rá agyonlőtte, és így örökre elnémította Jack Ruby. |
1965.02.13. |
Umberto Delgado, tábornok, portugál politikus. A Salazar diktátor ellen elkövetett sikertelen puccs után száműzték. 1961-ben részt vett a Santa Maria portugál hajó elrablásában, mint az illegális Portugál Nemzeti Felszabadítási Front vezére. Orvul meggyilkolták a portugál-spanyol határon. |
1965.02.21. |
Malcolm X., amerikai politikus, a néger haladó mozgalom képviselője, a Black Muslims vezére. Politikai ellenfelei ölték meg. |
1966.09.06. |
Hendrik French Verwoerd, reakciós dél-afrikai államférfi és kormányfő. Kormányzása alatt a Dél-Afrikai Unió 1961-ben kilépett a Brit Nemzetközösségből. Merénylet áldozata lett. |
1968.04.11. |
Rudolf Dutschke, a Németország Szociáldemokrata Pártja ideológusa, baloldali radikális diákvezér. Nyugat-Berlinben rálőtt és súlyosan megsebesítette a fiatalkorú, többszörösen büntetett Josef Bachmann, Napóleon és Hitler lelkes csodálója. |
1968.06.05. |
Robert Kennedy, amerikai szenátor, az USA elnökjelöltje, a meggyilkolt John F. Kennedy öccse. A 24 éves bevándorolt Szirhan lőtte le a Los Angeles-i Ambassador Szállodában. A merénylet politikai háttere tisztázatlan. |
1969.12.31. |
Joseph A. Yablonski, az USA Bányászszakszervezetének (UMWA) elnökségi tagja. A haladó szellemű szakszervezeti vezetőt, feleségét és 25 éves lányát politikai ellenfelei által felbérelt hivatásos bérgyilkosok ölték meg, brutális kegyetlenséggel. |
1970.03.06. |
Theodore Gold, az USA társadalmának demokratizálására alakult diákszervezet 23 éves tagja, a Columbia Egyetemen 1968-ban kirobbantott diáksztrájk vezére. A New York-i Greenwich Village művész negyedben történt robbantásnak esett áldozatul. |
1970.03.08. |
Makariosz, a görögkeleti egyház metropolitája, a Ciprusi Köztársaság első elnöke. Helikopterét egy háztetőről vették tűz alá, de csupán könnyebb sérülést szenvedett. |
1970.03.09. |
Ralph E. Faetherstone és William Herman (Che) Payne, néger extrémisták. A kocsijukba rejtett pokolgép végzett velük. Az autóroncsban az FBI megtalálta az ismeretlen merénylő üzenetét: “Én dinamittal válaszolok a ti igazságtokra !” |
1970.04.06. |
Carl von Spreti, NSZK guatemalai nagykövete. Baloldali felkelők Ciudad de Guatemalába hurcolták, s később agyonlőtték, mert a kormány nem fogadta el az elraboltnak politikai foglyokkal való kicserélésére tett javaslatukat. |
1970.10.17. |
Pierre Laporte, kanadai munkaügyi miniszter. Egy F. Simard nevű diák ölte meg. A Quebec felszabadításáért küzdő szélsőséges szeparatista front tagjai rabolták el, éppúgy, mint az angol diplomat |